A téli sportok természetüknél fogva izgalmasak, hiszen itt a sebesség és a magasság havas vagy jeges környezettel párosul. A síugrás azonban e sportágak között is a legőrültebbnek számít, ahol a versenyzők a sáncról való elrugaszkodáskor akár 96,56 km/órás sebességre is felgyorsulnak – majd ezután igazi repülésbe kezdenek.

1809...

Mondanunk sem kell, hogy nagyon bátor lehetett az első fickó, aki lécet csatolva lábára 1809-ben először ugrott el egy sísáncról. A sportág alapítójának Olaf Rye norvég hadnagyot tartják, aki első bátor ugrásával 9,5 métert ért el. Rye a hadszíntéren is nagy tekintélynek örvendett, és meghatározó, de végül végzetes kimenetelű szerepe volt a több mint 600 áldozatot követelő 1849-es fredericiai csatában. Elég is ennyi Rye hősiességéről. 1860-ban honfitársa, a síugrás úttörőjének számító Sondre Norheim 30 métert ugrott egy szikla fölött – ezt a rekordot három évtizedig nem döntötték meg. Az első versenyt 1862-ben rendezték, de újabb 74 évnek kellett eltelnie, míg 1936-ban az osztrák Sepp Bradl 101 méteres ugrásával elsőként szárnyalta túl a 100 méteres határt.

60...

Ma három sánckategóriában rendeznek síugró versenyeket – normálsánc, nagysánc és repülősánc – ahol a megtett távolságra és a stílusra adott pontok alapján avatnak győztest.  Minden sáncnak vagy egy k-pontja, amely az elrugaszkodás pontjától mért és a sánc magasságával megegyező távolság. Így például a 90 méteres sánc k-pontja 90 m. A k-pontot meghaladó, illetve attól elmaradó minden méterért egy matematikai képlet szerint további pontokat adnak, illetve vonnak le. Emellett öt bíró maximum 20 ponttal értékeli az ugrás stílusát. A stílusra adott legnagyobb és a legkisebb pontszám kiesik, és a maradék három összegét hozzáadják a távolságra kapott pontokhoz. Az a versenyző győz, aki két ugrásból a legmagasabb összpontszámot éri el. Ugye egyszerű? 

18...

Az első síugró világkupát az 1979/80-as idényben rendezték, ahol az összetett címet az osztrák Toni Innauer szerezte meg. A 2009/10-es szezon a finnországi Kuusamóban rajtol, majd 18 kemény fordulót követően március 18-án a norvégiai Oslóban fejeződik be. A legtöbb világkupa viadalt nagysáncon rendezik, és a szezon során mindössze néhány alkalommal versenyeznek normálsáncon. A jelenlegi világbajnok a 19 éves Gregor Schlierenzauer. Mindössze három éves profi pályafutása során Schlieri már 24 győzelemmel és összesen 41 dobogós helyezéssel büszkélkedhet. Az elmúlt idényben elért 12 győzelmével beállította Janne Ahonen rekordját, és mindenképpen oda kell rá figyelni az idén is.
 

147m...

Az októbertől májusig hófödte Kuusamo az északi sarkkörtől mindössze 37 mérfölddel (kb. 60 km) délebbre található, így a világkupa szezon tökéletes helyszínének ígérkezik. A nagysáncot 1964-ben építették, amely akkoriban a világ legnagyobb - egész idényben üzemelő - sáncának számított, majd 13 évvel ezelőtt felújították. A sáncrekordot éppen Schlierenzauer tartja 2007 decemberében elért hatalmas, 147 méteres ugrásával, fél méterrel túlszárnyalva honfitársa, a kétszeres olimpiai bajnok Thomas Morgenstern ugyanaznap elért korábbi rekordját.

 

13...

A jelenlegi síugró szupersztár Schlierenzauer még jóval elmarad a finn Matti Nykanen eredményeitől, aki négy összetett győzelmével, egy második helyezésével és 46 egyéni győzelmével a síugró világkupa legeredményesebb versenyzője. Ja, és a trófeáit felvonultató hatalmas vitrinjében emellett van még öt olimpiai érem (négy arany) és kilenc világbajnoki érem (öt arany) is. Ez összesen 13 olimpiai, világbajnoki és világkupa címet jelent. Persze ő már régen visszavonult. Aminek igencsak örülnek a többiek. 

 

239m...

Ha a síugrás extrém teljesítménynek számít, akkor mit mondjunk a sírepülésre? Ha Schlierenzauer Kuusamóban elért 147 méteres sáncrekordja nagynak tűnik, akkor mit szólsz a 239 méteres sírepülő világcsúcshoz? A sírepülő versenyeket minimum 185 k-pontos sáncokon rendezik, amelyből jelenleg csak öt létezik a világon. A sírepülők gyakran 200 méternél is messzebb ugranak. A 239 méteres világcsúcsot a norvég Bjorn Einar Romoren érte el 2005-ben a szlovéniai Planicában, ami a világ legnagyobb sánca. A finn Ahonen ugyanezen a versenyen egy méterrel messzebb ért földet, de rekordját nem ismerték el, mert földet érés közben elesett. Ajaj.