Nem hibbantam meg a nagy nyári melegben és nem is találtam fel a spanyolviaszt sem. A fenti formulának mégis van köze a sporthoz, hiszen péntektől a síugrók már ez alapján számolnak. Hogy mit is, megpróbálom elmagyarázni.

A téli sportágak képviselői közül a nyári forróságban a síugrók szoktak időnként feltűnni az Eurosport képernyőjén és nem lesz ez másképpen idén sem. A hagyományos (immár 16. alkalommal megrendezésre kerülő) Grand Prix sorozat keretein belül ugyanis ismét lesz nyári síugrás. A 2009-es esztendőben az elmúlt tíz évhez hasonlóan ezúttal is a németországi Hinterzarten lesz a sorozat nyitóversenyének a házigazdája. A mostani verseny különlegessége lesz, hogy első alkalommal debütál majd a Nemzetközi Síszövetség (FIS) szakemberei által a nyáron kigondolt új szabályrendszer, amely a tervek szerint megszüntet majd egy, a versenyek gyors és tervezhető lebonyolítását gátló korábbi tényezőt. Az elmúlt években számtalanszor volt arra példa, hogy egyes versenyzők nagy távolságra repülő ugrása után a sorozatot biztonsági okokból újra kellett indítani (egy alacsonyabb sorszámú beülőből), annak érdekében, hogy mindenki egyforma körülmények között versenyezhessen.

Az új, Hinterzartenben első alkalommal tesztelt szabályokról Walter Hofer a síugrók „örökös főnöke” a FIS hivatalos hírlevelében az alábbiak szerint nyilatkozott: „Számtalan olyan verseny volt már az elmúlt években, amikor remegő gyomorra néztük végig, hogy végigmegy-e a sorozat, vagy vajon az utolsó emberek valamelyikénél azt a furcsa döntést kell hoznunk, hogy újraindítjuk az egészet. A szezon végén Horst Nilgen, a FIS média koordinátora azt mondta nekem, hogy ez nem jó, találjunk már ki végre valamit, ami feloldja ezeket a lehetetlen helyzeteket. Nagyon sok szakértővel ültünk össze megbeszélni a lehetséges ötleteket, többek között ott volt Miran Tepes, versenyigazgató-helyettes és a sáncépítések szakértője, Wolfgang Happle is. Emellett több egykori kitűnő síugró, de ma már kommentátorként dolgozó klasszis, így Dieter Thoma vagy Andreas Goldberger véleményét is kikértük ebben az ügyben. Fontosnak tartjuk, hogy az új rendszer átlátható legyen a közönség számára is, mi is kíváncsian várjuk az eredményt.”

Az újonnan kidolgozott rendszer két alapelvre épít:

1. A nekifutó kompenzálása: Ebben a tényezőben az úgynevezett „f”-érték lesz a kulcs, amely sánconként eltérő és a sánc karakterisztikája alapján kerül meghatározásra a versenyek előtt. Ez az érték írja le azt, hogy a sánclejtőn egy beülőnyi változás milyen ugrás távolság növekedést jelent(het). Abban az esetben, ha a beülőt felfelé vagy lefelé kell módosítani, akkor az ugrók által elért pontszámot ennek az f értéknek megfelelően felfelé vagy lefelé korrigálják. Magyarul, ha valaki fentebbről ugorhat egy hirtelen jött erős hátszél miatt, akkor a gyakorlatban messzebbre fog ugyan repülni, de elképzelhető, hogy pontszámban a korrekció miatt mégsem előzi meg az előtte ugrót.

2. A szél hatásának korrigálása: Na itt jön elő a címben emlegetett formula, melyben a TWS a szél mértékét (tangential wind speed), a HS pedig a sánc zsűri távolságát (hill size) jelöli. Ezen két adat felhasználásával a ∆w érték, vagyis a szél által okozott plusz vagy mínusz hatás is kiszámolható. Ezen érték egyébként méterben fejezi majd ki az eltérést az ugrások között a különböző szélviszonyok esetén.

Első hallásra és első ránézésre meglehetősen bonyolultnak tűnik a rendszer és várhatóan a kommentátorok dolga sem fog egyszerűbbé válni, hiszen az ugrás távolságából nem mindig fog egyértelműen következni a versenyzők közötti sorrend. Hogy a gyakorlatban hogy is fog mindez kinézni, azt jómagam és a síugrást (valamint az északi összetettet) közelebbről figyelők is kíváncsian várják. Ahogy mondani szokták, a puding próbája az evés, addig pedig bánjon mindenki csínján a kritikákkal.

Az új rendszer szerint az edzőknek lesz lehetőségük változatni a beülőn, de fontos, hogy mindezt csak a nekifutó lejtő rövidítésére használhatják fel, arra nem lesz lehetőségük, hogy fentebb vitessék a beülőt. Az új szabályok miatt a zsűrinek is nagyobb lehetősége lesz majd extrém időjárási helyzetekben a beülőt módosítani, így a versenyekből a „szerencse-faktort” a korábbinál jobban kiküszöbölni. Ami még fontos, hogy az olyan időjárási paraméterek változása, amelyek a nekifutó fizikai állapotát változtatják meg (eső, hóesés, stb.), esetén nem lesz lehetőség az edzőknek a beavatkozásra, mert a fenti formula alapján ezzel a saját ugrójuk automatikusan hátrányba kerülne. Walter Hoferék azzal számolnak, hogy a versenyek nagy részén nem lesz szükség majd a beülők változatására (ebben az esetben a korábbiakhoz hasonló versenyeket láthatunk majd), így az edzők nem fognak minden egyes ugrás után változtatást kérni.

Szkeptikus véleményből persze már most sincs hiány az új rendszer kapcsán, az egyik legilletékesebb, az osztrákok klasszisa, Gregor Schlierenzauer például finoman szólva sem lelkesedik a módosításokért: „Nem örülök az új szabályoknak, mert a síugrás abba az irányba fog elmozdulni, hogy a versenyzők és az edzők taktikája határozhatja meg a végeredményt. Másrészt szerintem nem modellezhető számítógépesen a külső körülmények változása, harmadrészt pedig a nézők nem fogják érteni az eredményt, mert előfordulhat, hogy olyan versenyző nyeri a versenyt, aki messze nem a legnagyobb ugrást mutatta be. Ezekkel én nem értek egyet, szerintem az nyerje a versenyeket, aki a showt csinálja a közönségnek és aki a legmesszebbre ugrik .”

Az új szabályok egyelőre nem lesznek érvényes a téli Világ Kupa sorozatban, de amennyiben sikerrel debütál a Grand Prix-n a szakértők által kidolgozott módszer, akkor Walter Hofer nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a havas versenyeken is valamilyen elvek mentén alkalmazásra kerül majd mindez a jövőben.

A végén még röviden a hinterzarterni versenyről is, hiszen mégiscsak ez lesz a legfontosabb: Nem lesz még ott a rajtnál a finnek nagy visszatérője, Janne Ahonen, aki több mint valószínű, hogy kihagyja a teljes nyári Grand Prix sorozatot. Hiányozni fog az osztrákok összetett Világkupa győztese, Gregor Schlierenzauer, a Négysáncverseny győztes Wolfgang Loitzl is, de az ő távollétüktől függetlenül ismét izgalmas és érdekes versenyekre lehet számítani, melyekről az Eurosport az elmúlt évekhez hasonlóan idén is élőben közvetít.